© 2020 Foodyny.
 

Aki nem evett-ivott végig egy napot a legjobb tóparti helyeken, az nem biztos, hogy érti a elkötelezettségüket a 365 napos balatoni vendégvárás iránt. Pedig Szauer Judit és Budavári Dóra lelkesedése ‒ amely indikátorként hatott a helyi vendéglátásra ‒ indokolt.

gasztroterkep1

Fotó: Szabó Miklós

Az olyan rendszeres vendéglátós összefogások, mint a csopaki Márton-napi Hegymenet vagy a badacsonyi Gasztrohegy, azt jelzik, hogy komoly pezsgés indult meg a magyar tenger partján. És hogy ez nemcsak alkalmi fellángolás, annak ékes bizonyítéka a Balatoni Gasztrotérkép, amelynek ernyője alá már harmadik éve terelgeti a szezonon kívül is tenni akaró gasztro-arcokat két lelkes PR-os.

Szauer Judit újságíróból lett gasztronómiára szakosodott kommunikációs szakember. Bejárta a hazai médiapiac mindenféle szegmensét, majd jókor volt jó helyen, és kezdett bele az akkoriban még kevésbé ismert gasztro-pr tevékenységbe. Budavári Dóra reklámszakember volt producerként és szövegíróként dolgozott, mielőtt teljesen magával ragadta a gasztronómia. Szakterülete a bor, így jól egészítik ki egymás Judittal, aki inkább a prémium gasztronómiában mozog otthonosan.

Területileg illetékesek
Pár éve történt, hogy Dóra elhívta Juditot egy sajtóútra Paloznakra, a Homola pincészethez, ahol a Sáfránkert étterem népszerűsítésén munkálkodott. Barátsággá vált kapcsolatuk akkor tűnt át üzletibe, amikor Judit ügyfelei felvetették, hogy ki kéne találni valami közöset a szezonon túli időkre. Juditnak ekkor a csopaki Szent Donát Borbirtokon működő Márga bisztró is az ügyfele volt, így masszív alap állt a duó rendelkezésére, már csak az ötletszikra hiányzott.

Juditnak ekkor jutott eszébe egy régóta őrizgetett kis gyerekrajz nyomán a Gasztrotérkép és az összefogás ötlete. Egy osztrák panzió tulajdonosai gondolták, hogy egy kis gyerekrajzon keresztül mutatják meg, hol érdemes családosoknak időt tölteni a környéken. Persze amikor sok-sok évvel ezelőtt elrakta ezt a papírt, még nem sejtette, hogy egyszer hasonló illusztrációkat fog kérni egy grafikustól.

‒ Nagyon barátilag indult az egész 2015-ben. Hat-nyolc lelkes vendéglátóval ültünk le reggelizni, és úgy álltunk fel, hogy csinálnunk kell valamit, amiről csak annyit tudtunk, hogy jópofa és nagyon szeretjük. Akkor még eszünkbe sem jutott, hogy ebből egy ekkora projekt lesz, és hogy ez egyszer vállalkozás lehet – mesélik a lányok.

gasztroterkep3

Fotó: Szabó Miklós

Negyedmillió térkép
Az eleinte csak kiegészítő elfoglaltságnak tervezett projekt annyira gyors fejlődésnek indult, hogy az első kis térképet már egy éven belül követte egy nyugat-, majd egy dél-balatoni, tavaly pedig már a teljes tavat feltérképező kiadvány. A tizenhét vendéglátó hellyel és ötezer példánnyal induló startup a második évében már hatvan helyet ajánlott, és 250 ezer példányban jött ki a nyomdából a Mol Nagyon Balatonnal együttműködésben. Idén pedig már egy több ezer felhasználót felvonultató digitális platform, a Balatoni Gasztrotérkép Applikáció is része a portfóliónak.

‒ Az app végtelen fejlesztési lehetőséget tartogat, és ne felejtsük el azt sem, hogy az országban vannak még hasonlóan fontos és izgalmas turisztikai úticélok, ahol szép számban működnek olyan éttermek, borozók, büfék, piacok, amelyek a teljes szezonban fogadnak vendégeket, és megérdemlik a figyelmet – vázolja a lehetséges jövőt Judit.

‒ A Balatoni Gasztrotérkép iránymutatására főleg nyáron van szükség, mert szezonban könnyebben nyúl bele az ember egy középszerűbe – magyarázza Dóra, aki Judittal már most, télen a 2019-es nyári kiadványra készül. Ilyenkor lehet ugyanis beszélgetni, nyugodtan meglátogatni mindenkit, tárgyalni, dolgozni a helyi partnereikkel. Igaz, hétvégenként még a leglassúbb balatoni hónapnak számító novemberben is mindenhol telt ház volt. ‒ Ebben az időszakban már nagy eséllyel tényleg csak igazán színvonalas egységekbe tudunk beülni, mert az év tizenkét hónapjában csak azok tudnak működni a tónál, akik minőséget adnak, és nem csak a hirtelen haszonra hajtanak – teszi hozzá a szakember.

A legdinamikusabban fejlődő gasztrorégió
Egyre hosszabb az ilyen vendéglátók névsora, a balatoni gasztronómia fejlődése pedig tempósabbnak tűnik, mint a fővárosban. Ha most lemegy valaki Füredre, könnyűszerrel talál újhullámos kávét és kovászos kenyeret. Bár azt, sajnos még sokáig nem lehet majd elmondani, hogy évszakoktól függetlenül bárhová beülhetünk a Balatonon, de határozottan jobb a helyzet, mint négy-öt éve volt. Ha pedig van a zsebünkben vagy a telefonunkra letöltve egy Balatoni Gasztrotérkép, akkor még fürdőruhát sem kell feltétlenül pakolnunk, mert a gyomrunk fog vezetni utunkon.

gasztroterkep5

Fotó: Szabó Miklós

Judit és Dóra öt balatoni tippje

-          Tervezz és foglalj, mert egy Kővirág szintű helyre még a téli időszakban sem lehet mindig asztalt kapni az utcáról beesve!

-          Ha meghiúsul az utad, mondd le az asztalfoglalásod, hogy ne vedd el mástól a helyet!

-          A Balatonnál kapcsolj lassabb fokozatba, jobban fogod érezni magad, és ne akard öt perc alatt megkapni a rendelésed!

-          Ha a tó körül jársz, szedj össze egy piknikkosárra való finomságot, például kecskesajtot és kolbászokat a Káptalantóti piacról, Búzalelke kenyeret, kakaós csigát a Péklány kézműves pékségből, borokat Badacsonyból, ecetet Pécselyről Susanne Dauchertól, lekvárokat Zsusskától...

-          Próbáld ki a velős pirítóst például Gyulakeszin vagy a Hatlépcsősben. A Balatonnál ez most már „hagyományosan” agyvelőből készül.

  

Cikkajánló

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.