© 2018 Foodyny.

Az elmúlt bő egy évszázad jelentős változásokat hozott az életünk számos területén, így a táplálkozásunkban is. Ennek elsődleges oka az iparosodás volt, amely a modern gyáripar kiépülésében, a félkész termékek piacra kerülésében és a gyorséttermek megjelenésében csúcsosodott ki.

etkezes

A történészek szerint az 1900-as évek kezdetén alapjaiban alakult át az állattenyésztés és a növénytermesztés. Fajtaváltások történtek, folyamatosan nőtt az igény a tej és tejtermékek iránt. Sorra alakultak a tejszövetkezetek, a paraszti zöldségtermelő övezetek, aminek eredményeként egyetlen évtized alatt ötszörösére nőtt a szántóföldi zöldségtermesztés. Ebben az időszakban rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottunk, amit az 1930-as évektől kezdődő konzervipar rohamos erősödése és a tűzhelyek megjelenése érdekes módon tovább növelt.

Egyes statisztikai adatok szerint az 1900-as évek kezdetén fejenként 80 kiló zöldséget fogyasztottunk, ami 2000-re fejenként 217 kilóra nőtt. Ekkor azonban drámaian megfordult a statisztika, évről évre csökkent a mennyiség, így ma már a száz kilót sem éri el a fejenként egy év alatt elfogyasztott zöldség és gyümölcs mennyisége. Ha a tendencia tovább folytatódik, hamarosan ismét az 1900-as évek szintjére kerül.

zoldseg

A táplálkozásunk másik nagy átalakítója a cukor volt, ami a cukorgyártás fellendülésével párhuzamosan alapélelmiszerré vált mindannyiunk konyhájában. Elképesztő, de a rendszerváltás időszakában közel negyven kiló cukrot fogyasztottunk évente fejenként, s ez a mennyiség csupán az elmúlt évek egészségtudatos törekvéseinek köszönhetően csökkent csak kis mértékben.

A húsfogyasztásunk szintén rohamosan növekedett egészen a 2000-es évekig, amikor rohamos csökkenésnek indult. A XIX. század végén fejenként nagyjából 40 kiló húst fogyasztottunk el egy évben, a rendszerváltáskor ez a szám már meghaladta a 75 kilót is. Manapság a statisztika szerint nagyjából 62 kilónyi hús kerül fejenként az asztalra egy évben. A legtöbbet baromfiból fogyasztunk, ezt követi a sertés majd a marhahús.

cukor

A magyar lakosság fogyasztási szokásai a korábbi évtizedekhez képest jelentősen átalakultak, és az 1900-as évek közepén tapasztalt táplálkozási adatok mondhatók ideálisnak. Akkor jelentős mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás volt az általános, és hús is rendszeresen, elegendő mennyiségben került az asztalra, miközben a cukorfogyasztás még viszonylag alacsony volt.

Manapság ezzel szemben rendkívül kevés friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ugyanakkor rengeteg cukrot viszünk a szervezetünkbe, ami jelentős mértékben rontja egészségi állapotunkat.

Kapcsolódó cikkünk: Ezért rajongtunk tegnap – Fél évszázad divatételei

Cikkajánló

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.